Idős emberek szisztémás kötőszöveti betegségei. Nehéz meghatározni a betegség tüneteit
Kapcsolódási kórok A poliszisztémás autoimmun kórképeknek nemzetközileg elfogadott kritériumtünetei vannak.
A poliszisztémás autoimmun kórállapot kifejlődéséhez az esetek többségében hetek, hónapok, sokszor évek szükségesek. Azt az állapotot, amikor a poliszisztémás autoimmun betegségnek csak a gyanúja merül fel, de nincs meg az adott kórkép diagnosztizálásához szükséges tünetcsoport és autoantitest, illetve nincsenek meg a poliszisztémás autoimmun betegség diagnosztikai kritériumkövetelményei, a poliszisztémás autoimmun kórképek előfázisának, a nem differenciált kollagenózis NDC — más terminológiával az UCTD undifferentiated connective tissue disease — stádiumának tekintik.
A nem differenciált kollagenózis az esetek jelentős részében az autoimmun betegségek korai stádiuma. A klinikai tünetek nélküli előfázis még nem NDC. Az NDC mint kórállapot akkor véleményezhető, ha a szerológiai, immunológiai abnormitások mellett a betegnek a poliszisztémás autoimmun betegségekhez hasonló klinikai tünetei is vannak. A rutin laboratóriumi vizsgálatok közül az egyik leggyakoribb eltérés az alacsony fehérvérsejtszám, a trombocitaszám csökkenés, az anémia, a proteinuria, a magas reumatoid faktor RF titer.
SLE - Szisztémás lupus erythematosus
A III. Belgyógyászati Klinika Autoimmun szakrendelésén közel négy évtizede követjük és gondozzuk az autoimmun betegségre gyanús betegeket. A nemzetközi irodalomban leírtakhoz hasonló véleményünk, hogy NDC kórállapot akkor áll fenn, ha a betegnek legalább két poliszisztémás autoimmun betegségre jellemző szervi tünete van, és egy nem-szervspecifikus autoantitest mutatható ki a szérumában. Az NDC kórállapot kimondásához szükséges, hogy előzetesen kizárjuk a rejtett gyulladást vagy daganatos betegséget.
Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások
Az NDC kórlefolyása és prognózisa A NDC nem stabil, hanem dinamikus jellegű kórkép, aminek progresszióját a klinikai állapot változása jelzi. A betegség előrehaladásával új szervi manifesztációk jelenhetnek meg, a már meglevő klinikai és immunológiai abnormitások intenzívebbé válhatnak, állandósulhatnak.
Közel NDC-s beteg követésével nyert adataink azt mutatják, hogy az NDC-s betegek 30—40 százaléka definitív autoimmun kórképbe differenciálódik, míg a betegek fele megmarad idős emberek szisztémás kötőszöveti betegségei NDC stádiumban.
Mintegy 10 százalékban az is előfordulhat, hogy a meglevő tünetek visszafejlődnek, és nem is jelentkeznek újra.
Mi hívhatja fel a figyelmet az induló autoimmun betegségekre?
Általában elmondható, hogy az NDC stádiumból a poliszisztémás autoimmun betegségbe történő differenciálódás mértéke az NDC állapot fennállásának első két évében a legnagyobb, 70—80 százalék, míg a továbbiakban évente 3—4 százalékban alakul ivps krém ízületi fájdalmakhoz definitív szisztémás autoimmun betegség.
A 10 éven át fennálló NDC periódus után minimálisra csökken a definitív poliszisztémás autoimmun betegség kialakulásának esélye.
- A bokaízület tüneteinek artrózisa kezelést okoz
- Ízületi károsodások típusai
- Letargiás ízületi fájdalom
- Fájdalom a bal vállízületben és az alkarban
- Untitled Document
- Autoimmun-betegségek: amikor a szervezet saját maga ellen fordul
- REUMÁS MEGBETEGEDÉSEK
- Mi hívhatja fel a figyelmet az induló autoimmun betegségekre?
A tünetek jellegét, a laboratóriumi és immunszerológiai eltéréseket figyelembe véve nagy valószínűséggel meg lehet mondani, milyen típusú kórkép irányába történik a kimenetel Lásd a 2.
Fiatal nőben más okkal nem magyarázható láz, ismétlődő szerozitiszek, fotoszenzititivás, vagy a vizeletben észlelt proteinuria esetén SLE-re kell gondolni.
Autoimmun-betegségek: amikor a szervezet saját maga ellen fordul
Szklerodaktília vagy nyelési panaszokat okozó nyelőcsőmotilitási zavar SSc-re tereli a gyanút. A Raynaud jelenség idős emberek szisztémás kötőszöveti betegségei az anti-centromer vagy anti-topoizomeráz antitestek jelenléte ugyancsak az SSc első megnyilvánulása lehet. A más okkal nem magyarázható szem- és szájszáradás első és idős emberek szisztémás kötőszöveti betegségei jele lehet az Ss-nek.
Kérdezz-felelek élőben - elváltozásokról biologikusan 2 (biologika, ujmedicina)
A kéz kisízületeire lokalizálódó poliartritisz és anti-RNP pozitivitás esetén MCTD irányába várható progresszió, míg a poliartritisz, a reggeli ízületi merevség, az emelkedett RF titer, vagy a sokkal érzékenyebb ciklikus citrullinált peptidek anti-CCP ellen termelődött autoantitestek jelenléte RA-ra hajlamosító állapotot jelez.
A korai diagnosztika fontossága Az autoimmun betegségeket döntő többségükben felismerjük, de nem lényegtelen, hogy mikor.
A lupus kezelése
A beteg sorsát alapvetően megszabhatja, hogy milyen korán részesül a megfelelő kezelésben. A betegség gyanújának felvetése, minél koraibb stádiumban történő felismerése és mindezek alapján adekvát terápiája esetén jelentősen javulnak a beteg életkilátásai, és jelentősen csökken a maradandó szervi károsodás kialakulása.
Az NDC korai szakában az ízületi gyulladásra, a savóshártya-gyulladásra, az erek sajátos, ún. A korai bőrtünetekkel vagy ízületi fájdalommal járó panaszok esetén az antimaláriás szerek adása hatásos, és a betegek jól tolerálják.
Az NDC-s kórfolyamat előrehaladását, dinamikáját elsősorban a klinikai állapot változásával lehet nyomon követni. Új tünetek jelenhetnek meg, a meglevő klinikai és immunológiai abnormitások intenzívebbé válhatnak, állandósulhatnak. Az eredmények birtokában a kezelést is azonnal meg kell kezdeni. Ezek közé tartozik például az izotópos nyeletéses vizsgálat, ízületi fájdalom kalciumhiány a nyelőcső mozgászavarát már nagyon korai stádiumban felfedi.
Az NDC kórlefolyása és prognózisa
Az NDC állapot követése során alapvető cél, hogy minél korábbi stádiumban ismerjük fel az induló definitív szisztémás autoimmun kórképet. Ez a gondozás során a klinikai tünetek, laboratóriumi eltérések, az autoantitestek típusának és szérumkoncentrációjának szoros követését, ellenőrzését jelenti, a kutatás szempontjából pedig azoknak a tényezőknek a felismerését, amelyek elősegítik az NDC állapot differenciálódását a definitív autoimmun betegség irányába.
Mindezen vizsgálatok célja az, hogy autoimmun kórképek előfázisában a terápiát a még klinikailag tünetmentes szakban kezdjük el, amikor még nem alakultak ki maradandó szervi eltérések. Rendkívül fontos, hogy a beteget fel kell világosítani arról, hogy a meglevő eltérések nem jelentenek definitív autoimmun betegséget, de állapota folyamatos, tartós ellenőrzést igényel.
Kerülnie kell azokat a tényezőket, hatásokat pl.
Bodolay Edit.
