Az ízületek kezelése időskorban

53./1. : Autoimmun mozgásszervi kórképek

Terápia és prognózis A betegséget ma még gyógyítani nem tudjuk, a betegek kevesebb, mint 10 százaléka mutat tartós remissziót gyógyulást. Korán, azaz a diagnózis felállítása után azonnal elkezdett adekvát agresszív ú. Hasonló, de költségesebb készítmény a leflunomid, emellett bázisterápiás szerként használhatjuk a hydroxycholoroquint, sulfasalazint, azathioprint, cyclosporin A-t; nemritkán ezek kombinációja szükséges.

Terápiarefrakter esetben, illetve korán igen rossz prognózis esetén nagyon hatékony, de rendkívül drága lehetőség a biológiai terápia elsősorban TNFα-blokkolók alkalmazása. A bázisterápia mellett lokális intraartikuláris vagy szisztémás kortikoszteroid adása is gyakran szükséges, a nem-szteroid gyulladásgátlók a tünetek enyhítésében fontosak. Az alapbetegség és tartós szteroidszedés miatt kialakuló osteoporosis kalcium és D3 vitaminpótlást, vagy akár biszfoszfonát kezelést igényel.

A sebészi synovectomiát, arthroplasztikát, korrekciós és rekonstrukciós műtéteket ma már egyre korábban alkalmazzuk. Mind az időskori RA-sok, az ízületek kezelése időskorban a fiatalkorban kezdődött és évtizedek alatt progrediált RA-sok esetén a az ízületek kezelése időskorban aktivitás mérséklésének nehézsége, a gyakori kísérőbetegségek, a beszűkült vesefunkció, a betegek mozgáskészségének jelentős csökkenése, a gastrointestinális vérzésekre és infekciókra való nagyobb hajlam sokszor nehéz feladat elé álítja a kezelőorvost.

Az RA-sok várható élettartama évvel kevesebb, a a könyökízület 2.

fokozatának ízületi gyulladása halálozási ok a kardiovaszkuláris komplikációk és fertőzések.

az ízületek kezelése időskorban ízületi fájdalmakhoz hasznos termékek

Minden RA-s, főként az idősek kezelése csapatmunkát igényel: a háziorvos, reumatológus, sebész, pszichoterapeuta, fizioterapeuta, maga a beteg és annak családja is bevonandó az éveken-évtizedeken át tartó kezelésbe. Emellett jóval ritkábban gyerek- és időskorban, illetve férfiakon ffi:nő is előfordulhat. A patogenezis lényege a genetikailag fogékony egyénben a T és B sejtes funkciózavar nyomán kialakuló celluláris defektus és kóros autoantitesttermelés, immunkomplex-képződés és depozíció, melyek a szervek súlyos károsodását és rendkivül színes tünetegyüttes kialakulását eredményezik.

Bőr- és nyálkahártyatünetek fényérzékenység, pillangó erythema, urticaria vasculitis, discoid laesio, oralis fekélyek, alopecia, livedo reticularis, Raynaud szindróma gyakori. Ízületi érintettség szintén gyakran fordul elő, leginkább szimmetrikus non-erozív polyarthritis formájában.

A visszatérő serositisek pleuritis, pericarditis mellett parenchymás eltérések, pneumonitis, myocarditis kialakulhat. A neuropszichiátriai tünetek igen változatosak, pszichoorganikus szindróma, pszichózis, epilepsiás rohamok, centralis vagy perifériás neuropátia, lupusos fejfájás, mononeuritis multiplex, sclerosis multiplex-szerű tünetek képében jelentkezhetnek. A vese a legkülönbözőbb mértékben és klinikai formában minimális proteinuria, nephrosis szindróma, az ízületek kezelése időskorban vesebetegségde gyakran érintett, s ennek foka a prognózist jelentősen befolyásolja.

A veseérintettség felismerése és prognosztizálása esetenként biopsia segítségével ezért alapvető fontosságú.

Mi okozhat ízületi merevséget?

Az SLE-re jellemző számos autoantitest közül az anti-nukleáris antitest, a kettősszálú DNS elleni antitest, az antifoszfolipid antitestek és az anti-Sm antitest emelhető ki diagnosztikai jelentősége miatt.

További laboratóriumi eltérések a leukopenia, anaemia és trombopenia, az alacsony komplement-szint és a nem specifikus gyulladásos paraméterek We, CRP mellett. Az 50 éves kor után, általában kevésbé pregnáns tünetekkel kezdődő időskori SLE-re jellemző a pneumonitis, serositis, neuropátia, myositis, citopenia, Sjögren szindróma gyakoribb előfordulása, szemben a ritkább vese- és idegrendszeri érintettséggel. Prognózisa ennek megfelelően jobb, mint térdízületi fájdalom belső sérülés fiatalkorié.

Időskori SLE-ben a diagnosztikus autoantitestek jelenléte kevésbé jellemző. Az SLE kezelését a gyulladásos aktivitás mértéke, a szervi érintettség, és az egyéb fennálló betegségek határozzák meg, nehéz sémákat alkotni, mivel a terápia individuális. A kezelés lényege az immunszuppresszív szerek, kortikoszteroidok és nem-szteroid gyulladásgátlók alkalmazása. Egyéb szervi érintettség tubulointerstitialis nephritis, bronchitis sicca, Raynaud syndroma, leucocytoclasticus vasculitis formájában jelentkezhet, egyéb manifestatiók ritkák.

Idősebb korban is gyakori, lényeges különbség nincs a különböző életkorban kezdődő formák között. A szem- és szájtünetek kezelése főként műkönnyel, nyálpótlással történik, a polyarthritis általában nem-szteroid gyulladásgátlóval kezelhető. Nem reagáló, aktív betegségben methotrexat, illetve szteroid, súlyosabb extraglanduláris tünetek, pl. Elkülönítése neuromuscularis pl. DM esetén malignitás kialakulásának esélye fokozott! RA-hoz, kevert kötőszöveti betegséghez is társuló kórkép.

Női Egészség Éve 2020

Általában 40 év körül kezdődik, időskorban ritka. Diagnózisa a sclerodermás bőrtünetek, ujjelváltozások és bibasilaris tüdőfibrosis alapján történik. Változatos belső szervi manifesztációk közül a prognózist és mortalitást leginkább befolyásoló tüdőérintettség pulmonalis fibrosis, valamint pulmonális hipertenziósclerodermás vesebetegség és a cardiális érintettség említhető.

Polyarthralgia gyakran jelentkezik, polyarthritis ritka; erozív arthritis esetén RA-val való társulásra overlap az ízületek kezelése időskorban kell gondolni.

Kezelése nehéz, az alapbetegséget érdemben befolyásoló szer nem áll rendelkezésre. Az ízületi és bőrfolyamat miatt kialakuló kontraktúrák lassítására rendszeres gyógytorna, fizioterápia hatásos lehet. Általában fiatal felnőttkorban kezdődik, de gyerekkori formája is ismert; a betegség 50 év az ízületek kezelése időskorban ritkán indul.

Patogenezis A betegek több mint 90 százaléka HLA B27 pozitív, de ennek a patogenezisben betöltött szerepe nem tisztázott. A korábbi kóros antigénprezentációban való részvétel mellett újabban a HLA B27 nehézláncának aberráns struktúrája misfolding következtében kialakult immunbiológiai történéseket is feltételezik.

A genetikai asszociáció mellett infektív ágensek szerepe is felmerül. A patomechanizmus lényege a hyperplasiával, proliferációval járó synovitis, főként a fibrocartilaginosus résekben. Klinikum és diagnosztika Az SPA legtöbbször lassan, bizonytalan derék-keresztcsonttáji fájdalmakkal indul. Diagnosztizálása a dorsolumbalis gerinc fájdalmas mozgáskorlátozottságán, a mellkasi légzéskitérésen és a sacroileitis radiológiai jelein alapuló New York-i kritériumok segítségével történik. Fentiek mellett gyakran enthesitises tünetek, illetve az esetek egyharmadában a perifériás ízületek legtöbbször csípő érintettsége is jelentkezik; erozív, RA-szerű forma is előfordul.

Extraartikuláris tünetként iritis, aortitis, aortainsufficiencia és vezetési zavarok, pericarditis, tüdőfibrosis, ritkán neurológiai tünetek, cauda equina szindróma és tartósan magas gyulladásos aktivitáskor esetleg amyloidosis jelentkezhetnek. A laboratóriumi jelekből a RF negativitás, illetve a differenciáldiagnosztikai probléma esetén alkalmazott HLA-B27 vizsgálat pozitívitása emelhető ki. Gyakran találunk magas gyulladásos paramétereket, de ezek aktív szakban is lehetnek negatívak, ilyenkor a klinikai jelek és a beteg által kitöltött specifikus kérdőív BASDAI index segít az aktivitás megítélésében.

Az egyébként igen ritka, időskorban kezdődő SPA a fiatalkorihoz képest induláskor nagyobb nyaki és lumbális fájdalommal, több perifériás ízület érintettségével és gyakoribb extraartikuláris manifesztációval jár, s jellemző a nem-szteroid gyulladásgátlókra az ízületek kezelése időskorban jó válaszkészség.

  1. Bármely korosztály mindennapjait megkeserítheti, de főképp az idősebb korúakat, illetve az aktív sportolókat és túlsúllyal rendelkezőket sújtja.
  2. Módosítva:

Időskorban az egyébként is gyakran jelen lévő ízületi panaszok pl. Az időskori SPA-nál lényegesen gyakoribb, önálló entitásként is elfogadott időskori nem differenciált spondylarthropátia hátterében gyakran reaktív vagy enteropathiás arthritis húzódik meg.

Terápia és prognózis A kezelés legfontosabb része a gyógytorna: a teljes gerincmerevséggel járó egyébként gyakori formában is a helyes testtartás megtanítása és megőrzése igen lényeges, melyhez a beteg kooperációja elengedhetetlen.

Nem-szteroid gyulladásgátlók fontosak, nemcsak tüneti szerként, de a kimenetelt is pozitívan befolyásolják. Perifériás ízületi érintettség RA-szerű tünetek esetén bázisterápia methotrexat vagy sulfasalazin jótékony hatású lehet.

Legújabban az egyébként gyógyszeres kezelésre nem reagáló SPA biológiai terápiája TNF-α-blokkolóval drámaian jó eredményeket ad. A sebészi kezelés főként késői stádiumban a perifériás ízületek csípő arthroplasztikájára, synovectomiára, illetve a rossz tartásban az ízületek kezelése időskorban gerinc korrekciós műtétére korlátozódik.

Bár korábban az ízületek kezelése időskorban SPA-t viszonylag jóindulatúnak tartották, egyértelmű, hogy az életminőséget jelentősen rontja. Különösen az aktív, sokízületi és extraartikuláris érintettséggel járó formák kezelhetők nehezen, s ezen formák mortalitása is inkább az RA-éhoz közelít.

Kezelése bázisterápiás szerekkel főként methotrexattalnem-szteroid gyulladásgátlókkal történik, a bőrelváltozások terápiájával együttesen. Bármely életkorban előfordulhat, az urogenitális infekciókhoz társuló formák fiatalabb felnőttkorban gyakoribbak. Leginkább alsó végtagi oligoarthritissel jelentkezik, sacroileitissel, lumbalis gerincfájdalommal vagy anélkül.

Az SPA-hoz hasonló extraartikuláris tünetek fordulhatnak elő. HLA B27 pozitivitás gyakoribb, ez rosszabb prognózist jelent. RA- vagy SPA-szerű destruktív elváltozások ritkák. HLA-B27 pozitivitás főként axiális érintettség esetén gyakori. Az ízületi és gastrointestinális tünetek együttesen kezelendők, a szteroid mellett bázisterápiaként sulfasalazin, illetve újabban methotrexat jön szóba. A nők aránya minden életkorban átlagosan szor magasabb.

don az ízületek kezelésében

Patogének Parvovirus B19, Az ízületek kezelése időskorban pneumoniae és hormonális faktorok szerepe szintén felmerül a betegség oki tényezői között. A fájdalom és merevség az érintett ízületek, illetve főként a periartikuláris struktúrák gyulladása, bursitis, tenosynovitis miatt alakul ki.

A betegek százalékában óriássejtes arteriitis arteriitis temporalis is jelen van. Klinikum és diagnosztika A hirtelen megjelenő, szimmetrikus váll- és medenceövi fájdalom és merevség mellett általános tünetek, gyengeség, fogyás, levertség és fejfájás jelentkeznek.

PR esetén mindig gondolni kell arteriitis temporalisra, különösen fejfájás és látászavarok esetén, ekkor szemészeti vizsgálat és temporalis biopsia is szükséges lehet. A PR diagnózisa a definícióban említett tüneteken alapul; mivel sokszor más gyulladásos reumatológiai kórkép rheumatoid arthritis, polymyositisilletve paraneoplasiás szindróma hasonló jelenségekkel indul, fontos ezek kizárása.

A radiológiai kép nem kórjelző, de az ultrahang, illetve MR kimutatja a tenosynovitist és bursitist. Az egyéb laboratóriumi értékek CK, immunszerológia negativitása a differenciáldiagnózisban segít. Sokszor, főként RF szeropozitivitás esetén nehéz elkülöníteni az időskori RA-tól, ekkor az anti-filaggrin CCP autoantitest hiánya lehet segítségünkre.

az ízületek kezelése időskorban

A kisdózisú szteroidra adott jó válaszkészség diagnosztikus jel, refrakter esetben a kórisme újragondolása szükséges. Szteroidra általában hónapokig, gyakran évekig szükség van a relapsusok miatt, ezért a tartós adás során kialakuló mellékhatások elkerülése érdekében a dózist fokozatosan csökkenteni kell a még hatásos adagig.

Kalcium és D3-vitamin pótlás a szteroid-indukálta osteoporosis prevenciója miatt indokolt. A szteroid adagjának csökkentésére methotrexat alkalmazható, de ez ritkán szükséges, legújabban TNFα blokkolók eredményességéről is beszámoltak. A PR prognózisa jó, a mortalitás a hasonló nemű és korú lakosságéval megegyezik. A csípő-összeroppantás kezelés leggyakrabban direkt módon pl.

fájdalom a váll és a medence ízületeiben

A szervezet hajlamosító tényezői közé tartozik a cukorbetegség, a szisztémás szteroidkezelés, immunszuppresszív szerek alkalmazása, rosszindulatú betegségek egyidejű fennállása, uraemia. Legújabban biológiai terápiás TNFα-gátló szerek alkalmazásánal is leírtak infekt arthritist. Leggyakoribb kórokozók a Gram pozitív coccusok S. A mycobacterium tuberculosis által kiváltott tbc-s arthritis is gyakran leromlott általános állapotú betegen jelentkezik, általában monarthritis formájában.

Bár a tbc incidenciája csökkenő tendenciát mutatott, újabban a rossz szociális körülmények között élők, immunszupprimáltak körében ismét gyakrabban látjuk. Bár az összes esethez képest az előfordulás elenyésző, de számolni kell azzal, hogy a biológiai terápia, elsősorban TNF-α gátlók alkalmazásakor a lappangó tbc fellángolhat, gyakran extrapulmonális pl. Az infekt arthritis leginkább akut monarthritis képében jelentkezik. Hajlamosító tényező pl.

Rheuma, reumatológus - Budai Egészségközpont

A mortalitás a korai diagnózistól és az adekvát kezeléstől, illetve az egyéb fennálló betegségektől függ, de RA-ban magas, 20 százalék feletti. Szeptikus arthritis esetén parenterális antibiotikus kezelés és mielőbbi sebészeti konzílium, szükség szerint műtét szükséges! Az érintett csont vagy csigolya fájdalma, általános tünetek, láz hívják fel a figyelmet. Az ízületi protézis elfertőződése különösen idős betegeken sokszor a az ízületek kezelése időskorban elfedő hatása, a lappangó kialakulás és a veszélyes szövődmények miatt komoly problémát jelenthet.

Protetizált RA-s, szteroidszedő beteg különösen veszélyeztetett! A csont fertőzéses eredetű gyulladásai kombinált sebészi-antibiotikus kezelést igényelnek.

További a témáról